Aki Magyarországról utazna, alig kell 1350 kilométert megtennie és még az órát sem kell átállítani, hiszen nincs időeltolódás. Ez a közelség és kényelem is hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen választják Máltát nyaralásuk helyszínéül. Arról nem is beszélve, hogy most már Budapest mellett Pécsről, vagyis egészen pontosan a Pécs-Pogányi repülőtérről is indulnak rendszeres járatok a nyári szezonban.

Málta egy igazi kis miniállam mediterrán szívvel

A mindössze 546 ezres lakosságú ország igazi multikulturális olvasztótégely. Bár a hivatalos nyelv a máltai és az angol, maga a máltai nyelv különösen izgalmas: az arab, az olasz, a francia és az angol nyelv furcsa, ám különleges elegye. A legközelebb a tunéziai és algériai arabhoz áll, de az utcán sétálva könnyen el lehet csípni olaszos fordulatokat vagy angol kifejezéseket is. Málta valóban egy igazi élő nyelvi kaleidoszkóp.

Érdekesség, hogy a leggyakoribb vezetéknév az országban a Borg – egy név, amely gyakran előfordul akár politikusok, akár művészek körében. Mielőtt még sokan elgondolkodnának, Björn Borg mindezek ellenére nem máltai, hanem svéd teniszező volt. Pedig a máltaiak is minden bizonnyal örültek volna egy ilyen kaliberű játékosnak.

Málta éghajlata

Málta éghajlata leginkább Dél-Görögországéhoz hasonlítható, ami persze egyáltalán nem meglepő. A tél enyhe, a nyár forró, de a tenger felől érkező állandó szellők kellemesebbé teszik a legmelegebb hónapokat is. A legcsapadékosabb időszak november és február között van, de ez a „csapadékos” is viszonylagos. Málta jelentősen szárazabb, mint például Dél-Olaszország. Télen is ritkán esik 14 fok alá a nappali hőmérséklet, ami már önmagában is csábító lehet azok számára, akik a hazai tél helyett egy kis napsütésre vágynak.

A legkedvezőbb időszak az utazásra május és október között van, nem véletlenül Máltán is ez az időszak számít főszezonnak. A nyárban biztosra lehet menni, eső alig van, de ha valaki nem rajong a kánikuláért, a szeptember-októberi időszak még ideális kompromisszum lehet.

Történelem és világörökség máltai módra

Bár kis ország, Máltának három helyszíne is szerepel az UNESCO világörökségi listáján:

  • a Hal Saflieni Hypogäum, ami egy több mint 5000 éves földalatti szentély,
  • a főváros, Valletta, amelyet a lovagok városaként is emlegetnek,
  • valamint a máltai megalit templomok, amelyek idősebbek, mint az egyiptomi piramisok.

Ez utóbbi már önmagában elég lenne egy történelmi rajongónak, hogy bakancslistára tűzze az országot.

Máltai árak, fizetések, egy kis máltai gazdaság

Málta az Európai Unió és a Schengeni övezet tagja, így magyar állampolgároknak nem kell vízum vagy útlevél, elég egy személyi igazolvány is az utazáshoz. Ugyanakkor Málta nem NATO-tag, és a lakosság mintegy 60 százaléka támogatja az ország semlegességi politikáját, egyfajta nyugalmat és függetlenséget sugallva ezzel a világ eseményeivel szemben.

A havi nettó átlagfizetés 2025-ben 1480 euró, ami lényegesen magasabb, mint a magyarországi 980 eurós átlag. Ezzel párhuzamosan azonban az élet is drágább: a fogyasztói árak körülbelül 22%-kal, az éttermek árai pedig 30%-kal magasabbak, mint Magyarországon. Egy liter benzin például 1,35 euróba kerül.

Egy kuriózum: Máltán bal oldali közlekedés van – a brit örökség itt is tetten érhető, akárcsak a vörös telefonfülkék vagy a teázás szokása.

Vallás, hagyomány és modernitás Máltán

A máltaiak több, mint 95 százaléka katolikus, és bár a fiatalabb generációk már lazábban viszonyulnak a valláshoz, az idősebbek még mindig rendszeresen járnak templomba. Ünnepeiket látványosan, sokszor tűzijátékokkal és utcai felvonulásokkal ünneplik. Az egyik legismertebb ilyen esemény a Valletta Carneval.